Miért van szükségem vírusirtóra? Melyek a legijesztőbb internetes fenyegetések?
Napjaink kiberbűnözői már-már több pénzt keresnek, mint a drogkartellek, így az online fenyegetések típusaiból mára már annyi van, hogy napestig sorolhatnánk őket. Most bemutatjuk a leggyakrabban alkalmazott kibertámadások típusait:
Botnetek: ezek olyan szoftveres „robotok” (vagy más néven „botok” ) kollekcióját jelölik, melyek úgy viselkednek, mintha egy seregnyi fertőzött gép lennének („zombiknak” is hívják őket). Ezeket a készítő irányítja távvezérléssel, és általában úgy fertőzik meg az áldozatok számítógépeit, hogy azok mit sem sejtenek róla. Amennyiben Önt is megfertőzi egy botnet-vírus, úgy az Ön gépe onnantól kezdve pl. elkezdhet vírusos e-maileket küldözgetni a kontaktjainak, de a támadó akár felhasználhatja egy ún. „DDoS”-támadáshoz is.
DDoS-támadások: szolgáltatásmegtagadásos támadásról akkor beszélhetünk, amikor a támadó zombigépek komplett hálózatával próbálja szabotálni egy adott weboldal vagy szerver működését. A támadás akkor következik be, amikor a támadó sorozatosan - megállás nélkül - egy konkrét weboldal vagy szerver felkeresésére utasítja a zombigépeket. A forgalomban bekövetkezett hirtelen növekedés hatására a weboldal vagy a szerver túlterhelődik és lelassul, vagy akár le is áll. Nem árt vigyázni, ugyanis a hackerek akár az Ön gépét is felhasználhatják ilyen jellegű támadásokhoz.
Malware-okozta fertőzések: a „malware” a számítógépre veszélyes vírusok, férgek, trójaiak, kémprogramok és adware-ek gyűjtőneveként szolgál. Ezeket a vírusokat gyakran használják ún. „scareware”-ek részeként, melyek olyan, speciális felugró ablakokat jelentenek, amelyek pl. arra figyelmeztethetik Önt, hogy a számítógépével biztonsági problémák adódtak (de egyéb hamis információkat is közölhetnek). A legnagyobb probléma azonban abban rejlik, hogy a támadás következtében akár az összes, merevlemezen tárolt adatát elveszítheti (vagy akár ellophatják a személyes adatait is).
Zsarolóvírus („ransomware”): a zsarolóvírusok olyan malware-ek, melyek pénzt próbálnak kicsikarni az áldozatoktól, méghozzá olyan formában, hogy átveszik a számítógépük/a gépen tárolt fájljaik feletti irányítást. A kiberbűnözőnek történő fizetés általában lekövethetetlen módon, kriptovalutákkal történik.
Adathalászat („phishing”): ez az egyik leggyakrabban használt módszer a kiberbűnözők körében, méghozzá amiatt, mert rendkívül könnyedén kivitelezhető és kevés erőbefektetéssel lehet látványos eredményeket elérni vele. Általában hamis e-mailek, üzenetek és olyan – megtévesztő – weboldalak formájában lehet velük találkozni, melyeknél általában egy ismertebb cég/platform kinézetét/viselkedését próbálják minél hitelesebben lemásolni, hogy ezáltal a felhasználók azt higgyék, megbízhatnak az üzenet/weboldal tartalmában. Ezeket azért készítik a bűnözők, hogy ellophassák a személyes adatainkat. Ezt „spoofing”-nak is szokás nevezni. Általában úgy csalnak ki adatokat, hogy az áldozatokat a fiókjuk frissítésére, validálására vagy megerősítésére kérik. Ezt gyakorta adják elő megfélemlítő stílusban, ezzel plusz nyomást gyakorolva a felhasználókra. Amint megtörtént a baj, onnantól kezdve a felhasználók szabadon beléphetnek a gyanútlan felhasználók fiókjaiba (pl. netbank, online vásárláshoz használt fiókok, stb.) és ellophatják a bankkártyaadatait.
Miért készítenek az emberek vírusokat? Mi értelme van?
Ez általában attól függ, hogy ki készíti az adott vírust. A legtöbbet bűnözők kreálják, pusztán anyagi haszonszerzés céljából. Ilyen jellegű támadások pl. a ransomware alapú és az adathalászattal történő visszaélések is. Másokat hackerek készítenek csupán azért, mert megtehetik (pl. intellektuális kihívás gyanánt, hogy lássák, mikor tudják detektálni a vírusukat, és hogyan tudják hatástalanítani). Vannak olyan vírusok is, melyeket pedig a világ kormányai készítenek (az egyik legjobb példa erre a hírhedt „Stuxnet” nevű féreg, amit az amerikai és az izraeli kormány közösen készített el, s amivel végül sikerült önmegsemmisítésre kényszeríteniük egy izraeli atomlétesítmény centrifugáit.
Oké, szóval szükségem lesz egy megfelelő vírusirtóra. Tényleg akkora a különbség az egyes gyártók termékei között?
Igen, óriási különbségek vannak a termékek között. Vannak vírusirtók, amelyek pl. hatékonyabbak a Mac-eken futtatva, de vannak olyanok is, melyek kizárólag Mac-re érhetők el. Néhányan az iOS-t támogatják, míg mások kizárólag Android-rendszerekkel kompatibilisek. Egyeseknek jobb tűzfaluk van, mint másoknak, vagy olyan extra funkciókat tartalmaznak, mint pl. a jelszókezelő, a szülői felügyelet, vagy a dedikált játék-mód. Vannak olyanok is, melyek csak a malware-ek ellen védenek, de abban nagyon hatékonyak. Egyesek felhasználóbarátabbak, mint mások, vagy épp kevesebb az erőforrásigényük, vagy csupán egyszer kell megvásárolni, és több, különböző eszközön (PC, mobil, stb.) is használhatjuk egyszerre.
Lelassítják a számítógépemet a vírusirtók?
Minden szoftvernek szüksége van bizonyos mennyiségű erőforrásokra, melyek biztosítják a működésüket, s ez alól a vírusirtók sem képeznek kivételt. A feldolgozási teljesítmény növekedése napjainkban olyan mértékben felgyorsult, hogy ma már csak azok az emberek emlegetnek ilyeneket, akiknek évtizedekkel ezelőtt gondjaik voltak ezzel. Az elmúlt 10 év során rengeteget fejlődött a technológia, s tesztjeink során is azt tapasztaltuk, hogy elenyésző mennyiségű erőforrásra volt szüksége a szoftvereknek. Szóval ha még csak néhány éves a számítógépje/laptopja, akkor nincs miért aggódnia!
Elegendő védelmet biztosít egy ingyenes vírusirtó program is?
Ahogy a legtöbb dolognál, itt is igaz az a mondás, hogy „annyit kapsz, amennyit fizetsz”, s a vírusirtó szoftverek esetén ez különösen igaz.
Azonban még az ingyenes szoftverek is nagyobb védelmet biztosítanak, mintha egyáltalán nem használnánk semmilyen vírusirtót, s azok számára, akik csak böngészésre használják az internetet, talán még elég is lehet.
Ha viszont komoly védelemről van szó, akkor az AV-Test és egyéb vezető internetbiztonsági laboratóriumok vizsgálatai bizonyítják, hogy hosszú távon az ingyenes vírusirtók sokkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint a fizetős társaik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy habár az ingyenes szoftverek is képesek elhárítani bizonyos támadásokat, hiányt szenvednek azokból a létfontosságú védelmi funkciókból, mint pl. a zsarolóvírusok vagy a kémprogramok elleni szolgáltatások. Továbbá extrákat sem tartalmaznak, az ügyfélszolgálatuk sem túl megbízható, s meglehetősen zavaró, amikor megpróbálják ránkerőltetni a fizetős verziót.
Az, hogy Önnél ez összességében mennyit számít, attól is függ, hogy mire használja a számítógépét, mennyire tartja fontosnak a személyes adatai védelmét, s milyen a pénzügyi helyzete.
Manapság életünk jelentős részét online töltjük, s mégis akadnak még olyan emberek, akik nem hajlandóak kifizetni egy kisebb összeget online életük megfelelő védelméért. Az eredmények pedig önmagukért beszélnek: a kibertámadások által keletkezett károk összege az elmúlt évek során meghaladta az 1 billió dollárt! Az online bűnözés mára jövedelmezőbb, mint a drogkereskedelem.
Ne essen zsarolóvírusok, adathalászok, vagy egyéb támadások áldozatául – védje meg magát most!
Értékeléseink és toplistánk segíteni fog Önnek megtalálni a tökéletes biztonsági megoldást eszközei számára.
1
